Jan. 23-án nyílik Imets László /Csíkszereda/ fametszeteiből és pasztelljeiből kiállítás Gyergyószentmiklóson, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. /Imets László tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2000. január 24.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Kör január 24-i ülésének vendége Gergely Edit lesz, akinek Üzenet Lélekdoktor Szeretőhöz c. első verseskötetét vitatják meg a jelenlevők. Jan. 23-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében a csíkszeredai Zs. Imecs László kiállítása. /Irodalmi kör, kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2000. április 10.
Ápr. 7-én megnyitották Gyergyószentmiklóson az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány támogatásával létrejött Alkotó Műhely első kiállítását. Kis Portik Irén néprajzkutató és Bancsi Edit tanárnő alapítványaik célkitűzését ismertették. /Kézműves műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./
2000. július 17.
Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2000. szeptember 6.
Szept. 2-án kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson Nagy Gábor csíkszeredai képzőművész tusrajzaiból, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. /Tárlat a Négyes Motelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2001. február 6.
A gyimesfelsőloki Tímár Károly tusrajzait és alumínium-domborításait állították ki Gyergyószentmiklóson. A tárlatrendezéseket a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány rendezi, gyakran tehetséges amatőr alkotókat is bemutatnak, így került sor erre a kiállításra. /Bajna György: Tímár Károly tusrajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2001. július 24.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./
2001. szeptember 20.
A kisebbségi színházak kollokviuma alkalmából tárlat nyílt Gyergyószentmiklóson, a Figura Galériában, Lenkefi Deák Réka tűzzománcaiból. A kiállítóművész a szatmárnémeti Északi Színház díszlet- és jelmeztervezője; jóvoltából a színházi fesztivál különdíjasai egy-egy tűzzománc birtokosaivá váltak. Szept. 15-én Csata Jenő csíkszeredai képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a Négyes Motel nagytermében, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány szervezésében. /Kiállítások Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2001. október 15.
Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2002. június 23.
A Gyergyói-medencében megrendezendő, nemzetközi jellegű, összművészeti eseményre a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, az Erdély 2000 Kulturális Egyesület és a Figura Társaság, társszervezésében kerül sor. A tíznapos rendezvény /június 28–július 7/ keretében rangos klasszikus-, könnyű-, régi- illetve népzene koncertekre, mini színház- és filmfesztiválra, fotó- és képzőművészeti kiállításokra, könyvbemutatókra, szabadtéri vásárra, civil fórumokra kerül sor. /Gyergyói Nyári Fesztivál. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 23./
2002. június 27.
Gyergyói Nyári Fesztivál néven június 28-a és július 7-e között nemzetközi összművészeti rendezvénysorozatot tartanak a Gyergyói-medencében. A rendhagyó fesztivál két napja a II. Hargita Megyenapokkal párhuzamosan, illetve ennek égisze alatt zajlik. A fesztivál a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, az Erdély 2000 Egyesület, a Figura Társaság, Gyergyószentmiklós Város Önkormányzata, az Ora International szervezet és a bécsi Wiener Musikseminar közös munkája eredményeként kezdődhetett el. A tíznapos rendezvény keretében számos klasszikus, könnyű-, régi, rock-, illetve népzenei koncertet, miniszínházi és filmfesztivált, fotó- és képzőművészeti kiállítást, könyvbemutatót, sportvetélkedőket is tartanak. Fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, jelen lesz a Kecskeméti Öregdiákok Kórusa is. Színházi előadásokban bőven lesz kínálat. /Gergely Edit: Gyergyói nyár. Összművészeti nemzetközi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2002. július 2.
Leváltással fenyegette meg Mircea Dusa prefektus Kercsó Attila alpolgármestert. Kercsó Attila gyergyószentmiklósi alpolgármester júl. 1-jén tiltakozott Mircea Dusa prefektus hangneme miatt, aki telefonban ordítozva kérte számon a városközponti forgalom lezárását a Gyergyói Nyári Fesztivál idejére. Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Figura Társaság, a Bécsi Zeneszeminárium, az Ora International Szervezet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány társszervezésében zajló Gyergyói Nyári Fesztivál új helyszínnel bővült: a központi park melletti körforgalom lezárt útszakaszán ugyanis szabadtéri színpadot emeltek a városháza munkatársai. A parkban egy időszakos gyermekváros várja a kicsinyeket, felhúzták már a sörsátrakat is, júl. 5-6-7-én pedig a folyamatos kézműves-kirakodóvásártól népesülnek majd be a park sétányai. Az új helyszín kialakításával kapcsolatosan a helyi tanács külön erre irányuló határozatot hozott - és ezt a helyi közúti rendőrség bizonyos mértékben végre is hajtotta. Kercsó kijelentette, a prefektus gesztusa a kommunizmusbeli párttitkári megoldásokra emlékezteti. A Gyergyói Nyári Fesztivál programjában gyerekrajz-kiállítás és táncház is szerepel. /Gergely Edit: Gyergyói fesztivál kisebb incidenssel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./
2002. július 3.
Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2002. augusztus 22.
Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója, 2002 Kossuth év. Kis Portik Irén néprajzkutató Kossuth Lajos a magyar nép tudatában /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című munkájára Borsos Géza kérte fel. Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetért Alapítvány /Gyergyócsomafalva/ elnöke úgy döntött, hogy a falu szülöttének, Borsos Miklósnak nagy munkáját, a Kossuth Lajos-szobrot, ami valamikor Marosvásárhely főterén állott, újra felállítják, de Gyergyócsomafalván. Ez megtörtént 2001-ben. /200 éve született Kossuth Lajos. A nép tudatában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./
2002. szeptember 25.
Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2003. február 3.
Febr. 1-jén Gyergyócsomafalván a helyi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékezett Borsos Miklós szobrászművész halálának 13. évfordulójáról. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós-emlékház ezúttal szűknek bizonyult. Borsos Géza József, az alapítvány elnöke mondott emlékbeszédet. Az egyperces néma tisztelgés ellenben már a Don mellett elpusztult magyar hadsereg tagjai, köztük sok székely katona emlékének is szólt. /Bajna György: A szobrászművészre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2003. április 15.
Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.
2003. július 17.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2003. november 18.
Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. január 28.
Gyergyócsomafalván január 27-én Borsos Miklósra emlékeztek halála évfordulóján. A szentmisét Ferencz Antal plébános, Kozma Imre atya és Szilágyi István nyugalmazott kanonok mutatta be, majd megnyílt a kiállítás a művész grafikai munkáiból a Borsos Miklós-emlékházban, a budapesti Borsos Miklós – Kéry Ilona Alapítvány és a helyi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közös szervezésében. /Bajna György: Borsos Miklósra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2004. május 11.
Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2004. november 16.
A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum, és a Csomafalvi Székely Tanács szervezésében nov. 12–13-án másodízben tartottak Csángó Napokat Gyergyócsomafalván, amelyen Pusztináról és Frumószáról 26 gyermeket, valamint felnőtteket láttak vendégül. A rendezvénysorozat keretében Duma András csángó költővel találkoztak a csomafalviak, aki fölolvasott verseiből. Csángók és székelyek ma címmel kerekasztal-megbeszélésnek adott otthont a Borsos Miklós Emlékház, amelyen először Nyisztor Ilona frumószai óvónő és magyar nyelvoktató elmondta, egyre több gyermek iratkozik be a magyar órákra, s újabb csángó falvakban mutatkozik igény a magyar oktatásra. Jelenleg 450 csángó gyermek vesz részt magyar órákon, ez még nagyon kevés, a csángók közül 62 ezren beszélik a magyar nyelvet. Elmondta, hogy megszőtték-varrták a régi frumószai csángó népviselet ruhadarabjait, hogy a falu népviseletében visszatérjen eredeti hagyományaihoz. – A 60-as évek elején az iskolakezdő 7 éves gyermekek egyáltalán nem tudtak románul Pusztinán, s elég volt 40 év ahhoz, hogy ez a visszájára forduljon. A legnagyobb gond, hogy még mindig nincs magyar mise a katolikus csángó templomokban. Oláh Gál Elvira újságíró a Magyarországon munkát vállaló határon túliakról szolgáltatott adatokat: az évi 80 ezer munkavállalóból a legtöbb romániai, az idei első félévben 36 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki romániaiak részére, ezen kívül sok az időszakos feketemunkát vállaló is. Azonban Csángóföldről többen mennek Olaszországba, Spanyolországba és Izraelbe vendégmunkásnak, mint Magyarországra. 30–40 ezer csángó vállal külföldön munkát, kitelepedésre nem gondolnak, a pénzt hazahozzák, és házat építenek. /Gál Éva Emese: Csángó napok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2005. január 29.
Borsos Miklós szobrászművész emlékére január 27-28-án Emléknapok a toronyból címmel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékező rendezvényeket szervezett, amelyek keretében kiállítás nyílt Kolozsváron Borsos Miklós munkáiból, Január 28-án a megemlékezés Gyergyócsomafalván folytatódott, a Borsos Miklós Emlékházban bemutatták a Borsos Miklós érmei című album első kötetét, majd Szülőföldem címmel portréfilmet tekinthettek meg a résztvevők a szobrászművészről. /Borsos Miklós szobrászművész emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2005. augusztus 3.
Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2005. november 30.
November 27-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós (1906–1990) Kossuth-díjas szobrász vándorkiállítása. A kiállítás szervezői: a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a csíkszeredai Hargita Megyei Művelődési Központ. A céhes város a vándorkiállítás nyolcadik állomása, ahol a művész harmincegy képe, tíz érme és nyolc kisplasztikája látható. /Iochom Zsolt: Borsos Miklós-vándorkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./
2006. március 20.
Annak ellenére, hogy nagyon régen kivándorolt innen és élete legnagyobb részét a Balaton mellett töltötte, sohasem feledkezett meg Erdélyről – hangzott el a március 17-én Marosvásárhelyen a tárlatnyitón. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész vándortárlatának a Bernády Ház adott otthont. A kiállítást Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke nyitotta meg. Borsos Miklós minden téren remekművet alkotott, úgy is, mint szobrász, mint grafikus és mint éremművész. Borsos Miklósnak Magyarországon 96 köztéri szobra van, de szülőföldjén életében soha nem lehetett kiállítása. Borsos Géza a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Alapítvány nevében szólalt fel: a művész az egész Székelyföldé, az egész magyar nemzeté. /Nagy Botond: Reneszánsz ember munkái. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2007. július 17.
Megkezdődött a XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen a több száz éves iskolából átalakított korszerű alkotóközpontban. Idén 27 pályázó tölthet tíz napot a táborban. A felvidéki Jókától a moldvai Frumószáig érkeztek gyermekek a táborba. Borsos Géza, az alapítvány elnöke törekvéseiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy minden táborozás a nemzeti érzés nevelését is szolgálta. /Bajna György: XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2007. augusztus 7.
A gyergyószentmiklósi Négyes Motelben augusztus végéig a gyergyócsomafalvi születésű, Bukarestben élő Pitulea Mária (leánykori nevén Simon Mária) festményeit láthatják az érdeklődők. A kiállítást a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezte. /Pitulea Mária első tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2007. augusztus 20.
A nagyszebeni születésű Borsos Miklós szobrászra, grafikusra, költőre, íróra, tanárra emlékeztek az Ars Hungarica első napján Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában. Felavatták a művész szülőházára elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a tanácstoronyban nyílt kiállítás a szobrászművész, grafikus munkáiból. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint történelmi pillanatoknak lehettek tanúi. Kassai Péter bemutatta a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt értékteremtő, értékmegőrző és közösségépítő munkáját. Délután Bartha Ciupe Ernő szénaszobor-kiállítását nyitották meg. /D. I. : Ars Hungarica Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. október 22.
A felsősófalvi származású, Budapesten élő Dr. Szekeres Lukács Sándor az elkövetkező napokban Gyergyószék több településén bemutatja nemrég megjelent Székely Mózes – Erdély székely fejedelme címűt kötetét. A könyvbemutatókra a települési székely tanácsok és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közös szervezésében kerül sor. /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme – könyvbemutatók. = Erdély. ma, 2007. okt. 22./
